A fajta története
A fajtát az 1960-as években Kaliforniában Ann Baker tenyésztő indította el, egy Josephine nevű fehér, félhosszú szőrű nőstény utódaiból. Később más tenyésztők szabványosították, és ma a világ egyik legnépszerűbb fajtája.
Jellem
Szelíd, türelmes, sokszor követi a gazdit szobáról szobára. Nem a legjobb „vadász”, és kevéssé óvatos, ezért kijáró macskának nem ajánlott. Az elernyedés nem jelenti, hogy nem érez fájdalmat: ez egy elterjedt tévhit.
Gondozás és szőrápolás
Kevés aljszőrzete miatt ritkábban csomósodik, heti egy-két fésülés elég. A pointos színek a kölyökkorban még halványak, 2–3 év alatt teljesednek ki.
Mozgás és foglalkoztatás
Mérsékelt mozgásigény, de szereti a közös játékot. A magaslatok helyett gyakran a padlón marad.
Egészség
- HCM: a fajtában ismert egy saját mutáció (MYBPC3 R820W), amelyre génteszt van.
- Húgyúti gondok: a kevés ivás miatt; a nedves eledel és a szökőkutas itató segít.
Táplálás
Lassan fejlődik, kb. 4 éves koráig. Kerüld a túletetést, a nagy testhez nem kell sok energia, mert keveset mozog.
Kinek ajánljuk?
Lakásba, családokhoz, gyerekek mellé. Nem való kijárónak, és nem jó választás annak, aki önálló, „kerülgetős” macskát szeretne.